Ugrás a fő tartalomra

Kegyelem

Ezt azokra az időkre, amikor nagyon akarok valamit, ahelyett, hogy hagynám magától megérni a barackot. De Reményik Sándor jobban megírta helyettem:

Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor - magától - megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Címkék:

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

India (8. rész) - Most már tényleg vége...

 Az utolsó napunkra még két konkrét dolgot szerettünk volna. Az egyik: visszamenni a Punjub Grillbe, ahol érkezésünkkor jót ettünk, és van Mumbaiban egy nagyon nagy mosoda, azt szerettük volna megnézni. Ezzel kezdtük, de az igazi hajnali mosásról még így is lekéstünk - így jár, aki lusta. :) Dhobi Ghat Ez a hely neve. Kábé 11-re értünk oda, akkor már inkább a ruhák száradását figyelhettük meg, elvétve mosott még pár ember. De nem volt így sem érdektelen a dolog. Elvileg ez egy kézi mosoda volt régen, most láttunk már pár mosógépet és centrifugát, de azért többnyire ezek a beton mosóteknők vagy micsodák uralták a teret: Mivel a nagymosás véget ért, a gyerekek a szokásos kreativitással használták ki a medencéket: Itt volt amúgy egy érdekes közjáték útközben. Elvileg ebbe a mosodába szabadon be lehet menni, de mint mindenhol, itt is vannak önjelölt idegenvezetők, akik ezúttal kicsit erőszakosabbak voltak, mint máshol. Dharavival ellentétben ennek az útnak nem akartunk nagy feneket ker...
Megjegyzés küldése
További információk

India (6. rész) - Kőbe vésett dolgok

Mumbai-on kívül kevés dolog volt, ami rajta maradt az eredeti útitervünkön, Badami volt az egyik. Egyúttal az a hely, ahová teljesen elvárások nélkül mentem, nem volt semmi előzetes olvasmányélményem, vagy kép a fejemben. Vannak ott valami kőbe vésett templomok, ennyi volt bennem róla. Meg a bizalom, hogy ha ez úticél, akkor az jó okkal van. Vonatút az éjszakában Jó, hogy Sravanabelagolában kellőképp feltöltődtünk a dzsaina spirituális energiákkal, mert hosszú éjszakai út várt ránk... este szálltunk vonatra. Visszamentünk Hassan-ba, a vonatig hátralevő időt a kedvenc KFC-nkben töltöttük el a helyiekkel szelfizgetve (mármint inkább ők velünk, amúgy itt már kezdtem azt érezni, hogy ez az indiai titkosszolgálatnak valami követési módszere, na mindegy). A vonatra várva este 11 magasságában megfigyelhettük az indiai vasúti alkalmazottak (vagy rendőrök, vagy végülis nem derült ki, mi a pozijuk) ténykedését, akik azt kapták feladatul, hogy az embereket ne hagyják aludni a vonatállomáson. Ebbe...
Megjegyzés küldése
További információk

India (7. rész) - Mumbai, a kör bezárul

Huhh, hát eltartott egy darabig megírni ezt az úti megemlékezést, és így több mint 3 hónap távlatából már néha segítséget kellett kérnem, hogy mi hogy is volt? Hol szálltunk át? És akkor ott volt az, hogy...? Na igen. :) De lassan a végére érek, ahogy bő két hetes utazásunk végén visszatérünk oda, ahonnan elindultunk, Mumbai-ba, vagy ahogy az angolok elnevezték maguknak: Bombay. Még 2 teljes napunk volt itt, kicsit spoilerezek, hogy végül mi fért bele: - egy mecset (igen, sokféle vallás van errefelé) - egy slum (nyomornegyed - ezen sokat hezitáltam, hogy akarom-e, de ezt majd kifejtem) - mozi - egy nagyon nagy mosoda - és persze sok random lófrálás, kaja De minden indiai célhoz hozzátartozik az odavezető út izgalma, melynek témája ezúttal: Az előkelők Induljunk akkor Badamiból, ahol kicsit már fáradtan, de lelkesen, testben és fejben is az eddigi leghosszabb, éjszakai, cirka 12 órás vonatutunkra készülödünk. Számomra továbbra is döbbenetes, hogy ezek az egész Indiát átszelő vonatok aká...
Megjegyzés küldése
További információk